A háború utáni Közel-Keleten a tájékoztatásért is harc folyik
A háború utáni Közel-Keleten a katonai események lezárása nem jelenti a konfliktus végét: tovább folytatódik a küzdelem azért, hogy ki határozza meg a történtekről kialakuló képet. A véleménycikk szerint a közösségi oldalak, a hírfolyamok és a csoportos beszélgetések ugyanúgy befolyásolják a biztonsági rend jövőjét, mint a rakéták és a katonai szövetségek. A háború utáni időszakban az dönti el a béke tartósságát, hogy ki nyeri meg a felelősségről, a győzelemről és a bizalomról szóló narratívát.
A kérdésről Abu-Dzabiban, a TRENDS hatodik éves konferenciáján tárgyaltak amerikai, európai, ázsiai és öböl menti döntéshozók, katonai vezetők és kutatók. Az írás szerint az információs ellenálló képességet biztonsági infrastruktúraként kell kezelni, és olyan tudatosan finanszírozni, mint a légvédelmet. A mesterséges intelligenciával előállított tartalmak, a koordinált propaganda és az algoritmusok manipulációja ugyanis pillanatok alatt milliókhoz juttathat el hamis állításokat.
A konfliktus első napjaiban egy mesterséges intelligenciával készített videó Dubai lángoló Burdzs Kalifáját és menekülő tömegeket ábrázolt, és több tízmillió megtekintést ért el. Hamis képek terjedtek állítólagosan megrongált amerikai öböl menti létesítményekről is. Az Egyesült Arab Emírségek közlése szerint a háború első napjaiban 186 ballisztikus rakétát és 812 drónt lőttek ki az országra, miközben Teherán azt állította, hogy csak amerikai bázisokat támadott. A szerző szerint a hiteles, gyorsan közzétett, arab, angol és perzsa nyelvű információk nélkül a tűzszünet és az újjáépítés társadalmi bizalma is könnyen összeomolhat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔