A mesterséges intelligencia iránti kereslet hajtotta a kínai export növekedését
Kína exportja szeptemberben éves összevetésben 36,3 százalékkal, 447,18 milliárd dollárra emelkedett. Ez gyorsulást jelentett az augusztusi 25 százalékos növekedéshez képest, és 2021 óta a legnagyobb havi exportbővülés volt. A korábbi rekord összehasonlítását ugyanakkor torzította a koronavírus-járvány és a szigorú kínai lezárások hatása a kereskedelmi adatokra.
A növekedés fő hajtóereje a technológiai termékek iránti kereslet volt, amelyet a mesterséges intelligencia globális és kínai felfutása is támogatott. A félvezetők kivitele több mint 108 százalékkal, az automatikus adatfeldolgozó gépeké pedig közel 55 százalékkal nőtt. Az import szintén bővült: 31 százalékkal emelkedett éves alapon, az augusztusi 28,2 százalékos ütem után.
Az év első kilenc hónapjában Kína 3,37 ezer milliárd dollár értékben exportált, ami 21,3 százalékos növekedés, miközben az import 27,5 százalékkal, 2,43 ezer milliárd dollárra nőtt. A külkereskedelmi többlet így 938,1 milliárd dollárt ért el. Szeptemberben a legnagyobb exportpiac az ASEAN volt, 81,7 milliárd dollárral; az Európai Unióba irányuló kivitel 25,3, az Egyesült Államokba szállított termékek értéke pedig 39,6 százalékkal emelkedett.
A kedvező exportadatok fontos támaszt adnak a lassuló kínai gazdaságnak, amelyet a népesség csökkenése, az ingatlanpiac gyengesége és a visszafogott belföldi fogyasztás is terhel. Az IMF 2026-ra 4,5 százalékos növekedést vár, ami a járvány éveit nem számítva 1990 óta a leglassabb ütem lehet. Lynn Song, az ING vezető közgazdásza szerint az export segíthet a 4,5–5 százalékos növekedési cél elérésében, de a gazdaság továbbra is kiegyensúlyozatlan.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔