Dél-koreai kutatók új időpontra teszik Van Gogh Csillagos éjének égboltját
Dél-koreai kutatók új csillagászati magyarázatot és konkrét időpontot javasolnak Vincent van Gogh Csillagos éj című festményéhez. A korábbi értelmezések szerint a kép örvénylő égboltja elsősorban a művész képzeletének szüleménye lehetett, a történészek pedig gyakran 1889 júniusára tették a jelenetet, mivel Van Gogh akkor már a franciaországi Saint-Rémy de Provence elmegyógyintézetében tartózkodott. A kutatók szerint azonban a festményen látható keskeny holdsarló nem egyeztethető össze a júniusi égbolttal.
Az Elijah Jeong-hyun Kim, egy szöuli teleszkópgyártó cég vezetője és a Kyung Hee Egyetem doktorandusza által vezetett csapat a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányában július 22-ét jelölte meg a legvalószínűbb dátumként. Számításaik szerint 1889. július 22-én hajnal előtt a Hold alakja, a Bika csillagkép Hyadok-halmazának keleti felbukkanása és a Vénusz helyzete olyan együttállást eredményezett, amely hasonlít a festmény égboltjához. Az időjárási adatok alapján az ég ekkor elég tiszta lehetett a jelenségek megfigyeléséhez.
A kutatók leveleket és Van Gogh betegségének időzítését is elemezték, és a kabócák említését szintén a forróbb júliusi időszak mellett szóló jelként értelmezték. José Luis Aragon, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem fizikusa szerint a júliusi dátum érdekes hipotézis, de nem tekinthető bizonyított válasznak, mivel Van Gogh a művet vázlatok és emlékezet alapján, műteremben készítette. A kutatás tágabb tanulsága mégis az lehet, hogy a Csillagos éj nem puszta fantázia: Van Gogh valós égi látványokat is rendkívüli figyelemmel tanulmányozott.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔