Uniós jogot sértett az embercsempészek szabadon engedéséről szóló kormányrendelet
Az Európai Unió Bírósága szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy a jogerősen kiszabott szabadságvesztéseket „reintegrációs őrizetté” minősítette át az embercsempészeti ügyekben. A 2023 áprilisában kiadott kormányrendelet alapján külföldi elítéltek akkor is szabadulhattak, ha büntetésüknek csak kis részét töltötték le, majd 72 órán belül el kellett hagyniuk Magyarországot, és vissza kellett utazniuk korábbi lakóhelyük vagy állampolgárságuk szerinti országba.
Az Európai Bizottság 2023 júliusában indított kötelezettségszegési eljárást, mert álláspontja szerint a szabályozás nem biztosította a büntetések hatékony, arányos és visszatartó erejű végrehajtását, valamint nem tartalmazott megfelelő ellenőrzési garanciákat. A bíróság most helyt adott a Bizottság keresetének. Indoklása szerint az automatikus szabadon bocsátásnál nem veszik figyelembe sem az elkövetett bűncselekmény körülményeit, sem az elítélt személyét, így a büntetés arányossága sem garantálható.
A döntés szerint a szabályozás azt az üzenetet közvetítheti az embercsempészeknek, hogy elfogásuk esetén legfeljebb kiutasítják őket Magyarországról. A következő szakaszban már nem az lesz a kérdés, jár-e büntetés Magyarországnak, hanem az, mekkora pénzügyi szankciót szabjanak ki. Eszter Lakos szerint több mint 2500 jogerősen elítélt embercsempészt engedtek szabadon és utasítottak ki.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔