Navracsics Tibor hideg polgárháborúról beszélt a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság előtt
Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken, Budapesten tett vallomást az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága előtt. Azt hangsúlyozta, hogy miniszterként csak közvetett ráhatása volt a végrehajtói kamara működésére. A 2010-ben létrehozott kormányzati struktúrában az ágazati ügyeket az államtitkárok felügyelték, az igazságügyért Répássy Róbert felelt, és ő tartotta a kapcsolatot a végrehajtói kamarával. Navracsics szerint miniszterként nem találkozott személyesen a kamara vezetőivel, és végrehajtók kinevezésében sem vett részt.
A korabeli szervezeti és működési szabályzat alapján az igazságügyi államtitkár dönthetett az önálló bírósági végrehajtók kinevezéséről, felmentéséről és áthelyezéséről, fegyelmi eljárást kezdeményezhetett, valamint ellátta a kamara törvényességi felügyeletét. Navracsics elmondása szerint ez a felügyelet az eljárások jogszabályszerűségét ellenőrizte, és 2010 és 2014 között nem kapott jelzést arról, hogy a kamarát át kellene világítani. A kamarára önigazgató szervezetként tekintettek, ezért közvetlenül nem avatkoztak be a működésébe, hanem a jogszabályi környezetet szigorították.
A meghallgatáson szóba kerültek a végrehajtói pályázatok problémái is: szigorították a feltételeket, és jogi végzettséghez kötötték a tisztséget. Navracsics szerint a kormány célja a professzionálisabb működés és a fizetési meghagyásos eljárások gyorsítása volt. A devizahitelesek helyzetének javítására bevezették többek között a végtörlesztést, a fix árfolyamú forintosítást, létrehozták a Nemzeti Eszközkezelőt, és kilakoltatási moratóriumot vezettek be. A volt miniszter a 2010 előtti időszakot „hideg polgárháborúként” jellemezte, és azt mondta, a ciklus végére radikálisan csökkent a végrehajtással érintettek száma.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔