Nagy átalakulás jöhet a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben
Az árrésstop várható kivezetése, a kiskereskedelmi különadó változása és a plázastop esetleges feloldása együttesen alakíthatja át a magyar élelmiszer-kiskereskedelmet, és hatással lesz a hazai termelőkre és beszállítókra is. A Piac & Profit szerint a korlát megszűnése a normál versenypiaci működéshez visz közelebb, a hazai tulajdonú üzletláncok azonban további nehézségekkel szembesülhetnek. A DélKerTÉSZ úgy ítéli meg, a zöldség-gyümölcs ágazat versenyképességéhez áfacsökkentésre is szükség lenne.
A zöldség-gyümölcs szereplők üdvözlik az árrésstop tervezett kivezetését, mert a frisspiaci paprika és paradicsom szezonjában a szabályozás erős árcsökkentő nyomást gyakorolt a beszállítókra. A láncok az érintett termékeknél a veszteség minimalizálására törekedtek, más, nem korlátozott árucikkeknél viszont magasabb árrést alkalmaztak. Példa erre az étkezési fehér paprika és a színes paprikák: volt időszak, amikor a beszállítói és a fogyasztói nettó ár között akár 80 százalékos különbség alakult ki. Az idei nyári szezonban a paprika és a paradicsom termelői ára közel 10 százalékkal csökkent, aminek egyik meghatározó oka az árrésstop volt.
Nagypéter Sándor, a közel ötszáz termelőt tömörítő, paradicsommal és paprikával ellátó DélKerTÉSZ elnöke szerint a 10 százalékos árréskorlát nem megfelelő, de az irreálisan magas kereskedelmi árrés sem elfogadható; a zöldség-gyümölcs termékeknél, kiszereléstől függően, 25–40 százalékos árrés lenne indokolt. A kivezetés után az erős árverseny és a fogyasztók árérzékenysége gátat szabhat az áremeléseknek, ami a választékra, a beszállítói alkura és az akciós politikára is hathat. Nem újabb állami árkorlátozást, hanem a piacot ellenőrző, megfelelő jogosítványú hatóságot sürget; a hazai termékek védelméhez erős NÉBIH-re van szükség.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔