Budapest belső rozsdaövezeteiben 2700 hektár vár megújításra
Budapest barnamezős, korábban ipari célra használt területei összesen 2712,5 hektárt tesznek ki, vagyis a főváros területének nagyjából öt százalékát, körülbelül a teljes XII. kerület nagyságát. A 2024 végén felülvizsgált fővárosi kataszter 3185 telket és 311 telekcsoportot tart nyilván. Az országos BarKA-nyilvántartás ennél valamivel kisebb, mintegy 2500 hektáros budapesti állománnyal számol. A fejlesztések üteme azonban lassú: a kataszter 2016-os elfogadása óta hét év alatt körülbelül 475 hektáron indult vagy zajlott beruházás, évente kevesebb mint 70 hektáron. Ha ez a tempó marad, a mai állomány felszámolása négy évtizedig tarthat, miközben új területek is bekerülhetnek a listába.
A rozsdaövezetek hasznosítását a tulajdonviszonyok, a talajszennyezés, az elavult közművek és a hiányos városi környezet egyszerre nehezíti. Egy régi gyártelepnek gyakran több tucat tulajdonosa van, ami már önmagában meghiúsíthatja a fejlesztést. Az olajjal vagy vegyi anyagokkal szennyezett föld kármentesítése évekig tarthat, költsége pedig előre nehezen becsülhető. A Millenáris kialakításánál például a 7,063 milliárd forintos akkori építési költségből közel egymilliárdot vitt el az olajmentesítés. A nagyobb területekhez utakat, tömegközlekedést, iskolát, óvodát és parkokat is ki kell építeni. A Wekerle Lakásépítési Program és a Rákosrendezőn tervezett fejlesztések új lendületet adhatnak, de a döntő kérdés továbbra is az, ki finanszírozza az ipari múlt örökségét és a jövő városrészének infrastruktúráját.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔