Fénykapcsoló az agyban: az optogenetika úttörői kapták az idei Nobel-díjat
A 2026-os fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az optogenetika úttörő kidolgozásáért ítélték oda három kutatónak: Karl Deisseroth-nak (Stanford Egyetem), Peter Hegemann-nak (Humboldt Egyetem) és Georg Nagelnek (Würzburgi Egyetem). A kitüntetettek egyenlő arányban osztoznak a 12 millió svéd koronás pénzjutalmon. A kutatók olyan forradalmi molekuláris kapcsolót hoztak létre, amellyel fénysugár segítségével, korábban elképzelhetetlen pontossággal lehet be- és kikapcsolni az élő szervezet agyának egyes idegsejtjeit.
A technológia alapját a Chlamydomonas reinhardtii nevű zöldalga vizsgálata teremtette meg, amelyben Hegemann és Nagel azonosította a kék fény hatására megnyíló channelrhodopsin-2 ioncsatorna-fehérjét. Ezt a felfedezést Deisseroth emelte át a neurobiológiába: a gént emlősök idegsejtjeibe juttatta, majd hajszálvékony optikai szálakon keresztül, célzott fényvillanásokkal irányította élő egerek agyi aktivitását. Az eljárás felváltotta a korábbi pontatlan kémiai és elektromos ingerlést, lehetővé téve a viselkedésért, emlékekért és érzelmekért felelős ideghálózatok precíz feltérképezését.
A módszer mára a közvetlen klinikai orvoslásban is megjelent: jelenleg is zajlanak klinikai kísérletek a retinitis pigmentosa miatt megvakult betegek látásának részleges visszaállítására. Emellett az optogenetika új utakat nyit a Parkinson-kór, az epilepszia, a depresszió és az Alzheimer-kór mechanizmusainak pontosabb megértésében és jövőbeli célzott kezelésében.