Fizetniük kellene a mesterséges intelligencia cégeknek az újságírásért a szerkesztőségek szerint?
Egyre élesebb feszültséget szül a médiaipar és a nagy technológiai vállalatok között az a gyakorlat, hogy a mesterséges intelligenciára épülő chatbotok az újságírói tartalmakat használják fel válaszaikhoz, miközben nem térül meg a szerkesztőségek munkája sem forgalomban, sem bevételekben. A Reuters Institute 2026-os, több mint 90 ezer fős kutatása szerint a közönség 10 százaléka már heti rendszerességgel használja a chatbotokat hírfogyasztásra. A berlini Global Media Forumon a Funke Méd
<truncated 87 bytes>
ágított: a keresőmotorok korábbi forgalomterelő szerepe felborult, az újságírói források pedig láthatatlanok és díjazatlanok maradnak az MI-rendszerek mögött.
A médiavállalatok emiatt határozott fellépést sürgetnek. Németországban az ARD, az RTL, valamint a BDZV és a VAUNET szövetség kér szigorúbb szerzői jogi védelmet, míg az Egyesült Államokban a The New York Times már perbe fogta a Brave Software-t a fizetőfal megkerülése és engedély nélküli tartalomátvétel miatt. Az ügyet az Európai Bíróság is vizsgálja. Martin Senftleben professzor (Amszterdami Egyetem) szerint a létező uniós jogi keretek között Németországban máris bevezethetnének egy olyan közös jogkezelési modellt, amely minden egyes hírfelhasználáson alapuló MI-válasz után díjfizetésre kötelezné a cégeket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔