Az uniós támogatások nem csökkentették érdemben a magyar régiók közötti különbségeket
Magyarország 2010 és 2024 között 17 ezer milliárd forintot kapott az elmaradott térségek fejlesztését célzó uniós kohéziós és regionális alapokból. Ez az időszak GDP-jének 2,5 százaléka, és nem tartalmazza például a mezőgazdasági támogatásokat. A Telex elemzése azt vizsgálta, hogy az összeg megjelent-e a háztartások jövedelmében, a vállalatok teljesítményében, illetve csökkentette-e a magyar járások közötti különbségeket.
Az adatok alapján az uniós források éves növekedése és az szja alapját képező jövedelmek növekedése között reálértéken gyakorlatilag nem volt kimutatható kapcsolat. A korrelációs együttható –0,15 lett, ami gyenge, ráadásul negatív összefüggést jelez; ez önmagában nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot. A vállalati árbevételeknél valamivel erősebb, de továbbra is gyenge, 0,28-as pozitív korrelációt mértek.
A bérek és a vállalati árbevételek járások közötti eloszlása a másfél évtized alatt lényegében stabil maradt, miközben az uniós támogatások területi különbségei a 2010-es évek elejétől fokozatosan nőttek, 2020 után pedig különösen nagyra váltak. A térképes adatok szerint Pest megye és Északnyugat-Dunántúl viszonylag kevés forráshoz jutott, máshol viszont jóval több támogatás érkezett lakosonként. Az elemzés szerint így a fejlesztéspolitika nem mérsékelte érdemben sem a munkavállalók, sem a vállalatok közötti regionális egyenlőtlenségeket. A lehetséges okok között a politikai szempontú forráselosztás és a tartós gazdaságélénkítő hatás nélküli projektek, például a 40 centiméteres kilátó vagy a fák nélküli lombkoronasétány is szerepelnek.