Mélyül a szakadék: keleten és északon sokkal többen küzdenek fizetési nehézséggel
Az Intrum és a GKI adatai szerint a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javul, a munka önmagában azonban már nem biztosít pénzügyi stabilitást. A foglalkoztatottság a gazdaságilag sérülékenyebb régiókban is magas, a mindennapi kiadások – lakbér, hiteltörlesztés, rezsi – finanszírozását inkább a reálbérek, a megélhetési költségek és a korábban felhalmozott tartalékok határozzák meg. Emiatt az anyagi nehézségek területileg élesen szétválnak.
Az Európai Unióban a lakosság 9,2 százaléka küzd fizetési hátralékkal. A Közép-Dunántúlon ez csak 2,2, a Nyugat-Dunántúlon 5,9 százalék. A Dél-Alföldön 11, a Dél-Dunántúlon 11,4, az Észak-Alföldön 11,7 százalékos az arány. A legnehezebb helyzetben Észak-Magyarország van: ott 17,4 százalék él késedelemmel, ami közel kétszerese az uniós átlagnak. A súlyos anyagi és szociális depriváció uniós átlaga 6,3 százalék, az Észak-Alföldön 13,6, Észak-Magyarországon 14 százalék.
Közép-Magyarországon, különösen a főváros térségében más a teher: a fizetési elmaradás 5,3 százalékkal az uniós átlag alatt marad, a magasabb jövedelem mégsem jelent arányosan nagyobb mozgásteret. A kimagasló lakhatási költségek Budapesten nagyobb nyomást helyeznek a családokra, mint a Pest vármegyei településeken.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔