Budapesten megnyugtató az örök vegyi anyagok szintje a csapvízben
Magyarországon 2026. január 12-től kötelező betartani az ivóvízben található PFAS-vegyületekre vonatkozó határértéket. Ezeket az anyagokat azért nevezik örök vegyi anyagoknak, mert a természetben alig bomlanak le, így a talajból és a folyókból az ivóvízbe is bekerülhetnek. A PFAS-ok több ezer mesterséges vegyületet foglalnak magukba, és megtalálhatók többek között tapadásmentes edényekben, vízlepergető ruhákban, élelmiszer-csomagolásokban és tűzoltóhabokban. Egyes kutatások daganatos betegségekkel, pajzsmirigyproblémákkal, valamint szaporodási és fejlődési zavarokkal is összefüggésbe hozzák őket.
Budapesten a csapvíz vizsgálati eredményei megnyugtatóak, a Duna gyárak melletti szakaszain azonban aggasztóbb szennyezettségi kép rajzolódott ki. A kérdés jelentőségét növeli egy amerikai tanulmány, amely szerint a hivatalos mérések alábecsülhetik a PFAS-terhelést. A kutatók az EPA 2026 januárjában közzétett adatbázisának mintegy 1,86 millió mérési eredményét elemezték újra 9991 vízrendszerből. Az adatok 98 százaléka a laboratóriumi jelentési határ alatt maradt, ezt azonban a hivatalos összesítések nullaként kezelték.
Statisztikai becslésük szerint az amerikai vízrendszerek lakossággal súlyozott átlagos PFAS-koncentrációja a jelentett literenkénti 6,63 nanogramm helyett 15,04 nanogramm lehet. A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vízművekbe belépő vizet vizsgálták, nem azt, amit a lakosság ténylegesen elfogyaszt, és egyéni egészségügyi hatásokat sem mértek. A magyar szabályozás a 20 kiemelt PFAS-vegyület együttes mennyiségét literenként 100 nanogramban maximálja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔