Nagy különbségek alakultak ki az idei tőzsdei nyertesek és vesztesek között
A 2026-os tőkepiaci folyamatokat elsősorban az iráni háború, az energiadrágulás, az inflációs félelmek és az emelkedő kamatvárakozások alakították. A közel-keleti szállítások akadozása felhajtotta az olaj árát, ami kedvezett az energiavállalatoknak, ugyanakkor növelte a gazdasági bizonytalanságot és rontotta a fogyasztásra építő ágazatok kilátásait. A drágább energia és a magasabb finanszírozási költségek a háztartások mozgásterét is szűkítették.
Ezzel párhuzamosan nem tört meg a mesterséges intelligencia körüli lelkesedés. Az AI-fejlesztésekbe áramló beruházások és a technológiai cégek profitnövekedése fontos támaszt jelentett a kapcsolódó részvényeknek, így a technológiai szektor az év egyik meghatározó nyertese lett. A részvénypiacok teljesítménye ezért rendkívül egyenetlenné vált: miközben egyes befektetések látványosan felértékelődtek, más ágazatokban jelentős értékvesztés következett be.
Magyarországon a kormányváltás külön tényezőként rendezte át az erőviszonyokat. Az uniós kapcsolatok javulásával, a befagyasztott források felszabadításával és az euró bevezetésével kapcsolatos várakozások támogatták a magyar eszközök megítélését. A BUX erős szereplése azonban elfedte, hogy több hazai részvény komoly veszteséget szenvedett el, vagyis a tőzsdei emelkedés korántsem jelentett általános sikert minden befektető számára.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔