Katalóniai barlangban 280 jégkorszaki sziklarajzot találtak, évtizedekig látni sem vették
Több mint hatvan éven át látogatók ezrei jártak a katalóniai Cova de la Font Major barlangban, amelynek falain a régészek most 280 jégkorszaki, felső paleolitikum jellegű ábrázolást azonosítottak. A helyszín a 12. század óta ismert, 1957-től egyre több látogató, barlangkutató és kincsvadász kereste fel, 1993-ban turisztikai látványossággá alakították, őskori művészeti emlékeket azonban sokáig nem találtak benne, falait pedig alkalmatlannak tartották paleolitikus ábrázolások készítésére. A vésett motívumok így évtizedeken át elkerülték a figyelmet, noha sokan közvetlenül mellettük haladtak el.
A 280 motívum Katalónia legnagyobb ismert ilyen gyűjteménye, és a barlangot a Földközi-tengeri Ibéria egyik legjelentősebb paleolitikus művészeti lelőhelyévé emeli. Josep Maria Vergès, a kutatás egyik résztvevője szerint évtizedeken át több ezer látogató haladt el a vésett felületek előtt; néhányan neveket és dátumokat is karcoltak a falakba, anélkül hogy felismerték volna az ősi ábrázolásokat. Az Ibériai-félsziget jégkorszaki barlangművészeti emlékeinek eloszlása egyenetlen: a leletek több mint fele a felső paleolitikumból származik, a francia-kantábriai térségben azonban jóval nagyobb koncentrációban találhatók, mint Katalóniában.
A kutatók szerint a Cova de la Font Major ábrázolásai eltérnek a szomszédos régió művészeti hagyományától, ami arra utal, hogy Északkelet-Ibériában sajátos paleolitikus művészeti kultúra alakulhatott ki. A felfedezés azt is felveti, hogy a térség a korábban feltételezettnél sűrűbben lakott lehetett a jégkor végén. Az eredményeket az Antiquity című tudományos folyóiratban közölték; a barlang újabb bizonyíték arra, hogy a nyugat-európai mediterrán térség őskori művészete változatosabb volt, mint azt korábban gondolták.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔