Meredeken nőtt a fiatalok munkanélkülisége Magyarországon
A KSH háromhavi mozgóátlaga szerint jelentősen romlott a fiatalok munkaerőpiaci helyzete Magyarországon: a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája a választások környékén mért 12,1 százalékról június–augusztusra 16,5 százalékra emelkedett. Ez több mint háromszorosa a teljes, 15–74 éves népesség augusztusi, 4,7 százalékos munkanélküliségi rátájának. A KSH adatai szerint közben a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 36 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól, vagyis a fiatalok problémája egy szélesebb romlásba illeszkedik.
A pályakezdés nehézségei nem feltétlenül érnek véget az első állás megszerzésével. Philip Oreopoulos, Till von Wachter és Andrew Heisz kanadai diplomásokon végzett kutatása szerint a recesszió idején végzők gyakran alacsonyabb fizetésű vállalatoknál kezdtek, és kereseti hátrányuk nagyjából tíz évig fennmaradt. Lisa Kahn amerikai vizsgálatában a pályakezdéskori munkanélküliségi ráta egy százalékpontos növekedése 6–7 százalékkal alacsonyabb kezdőbérrel járt; a hátrány 15 évvel később is mintegy 2,5 százalékos volt.
A fiatalok különösen sérülékenyek, mert többnyire kevés megtakarítással, rövid munkaviszonnyal és korlátozott szakmai kapcsolatokkal lépnek ki a munkaerőpiacra. Mattia Filomena, Isabella Giorgetti és Matteo Picchio kutatása szerint az iskola befejezése utáni első három évben munkán kívül töltött idő tartós kereseti veszteséget okozhat. A Nyári diákmunka program hasznos, de időben és célcsoportjában szűk eszköz; a helyzet kezeléséhez szélesebb pályakezdő-támogatásra, első munkahelyi programokra és rövid átképzésekre lenne szükség.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔