Kevesebb cigi, több munka – hogyan lett Japán a szuperöregek hazája?
A HVG szerint Japán a szuperöregek országa lett: már több mint 100 ezer 100 év feletti ember él ott, az egészségügyi minisztérium szerint a centenáriusok száma 2040-re háromszorosára, 300 ezer főre nőhet. A nyugdíjaskorúak aránya nő, a munkaképes korúaké csökken; a lakosok 30 százaléka már 65 év feletti. A születéskor várható élettartam 2025-ben meghaladta a 84 évet. A férfiaké 81,35 év, ezzel hetedikek a világon, a nőké 87,33 év, amivel egyetlen másik nemzet sem versenyez. A növekedés a második világháború vége óta tart; a legfrissebb adat a férfiaknak 0,25, a nőknek 0,2 évnyi többletet jelez az előző évhez képest. A japán férfiak 76 százaléka éri el várhatóan a 75 évet, 26,7 százalékuk a 90-et; a nőknél 88,1 százalék él legalább 75 évig, 50,8 százalékuk a 90-et is. Szeptemberben 107 677 százévesből 94 298 nő volt. A 2025-ben született lányoknál már az öregkor lehet a vezető halálok, a férfiaknál a daganatok: a tavaly született fiúk negyede is várhatóan rákban hal meg. Az OECD szerint a 15 év felettiek 14,8 százaléka dohányzik naponta, a nőknél 6,5, a férfiaknál közel egynegyed; az 1960-as évek végén a lakosság fele, a férfiak ötödéből négy rágyújtott naponta. A dohánypiac akkor állami monopólium volt, a japán állam ma is résztulajdonosa a Japan Tobaccónak. Az 1990-es évek végén a férfiak több mint fele még rendszeresen dohányzott, részben az üzleti kapcsolatok miatt. Japán a világ legnagyobb hevített dohánytermék-piaca: idén júniusban az eladások 48 százaléka már hevített dohány volt, Magyarországon 1,7 százalék, miközben minden negyedik magyar gyújt rá naponta. A hagyományos cigarettaeladás 2020-ban 99 milliárd szál volt, 2025-re 78 milliárd; a hevítőrudak 41 milliárdról 73 milliárdra nőttek. A JT szerint 34 százalék azért vált, hogy ne zavarjon másokat, 16 százalék a saját egészségéért.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔