1620 milliárd eurós javaslat az új uniós költségvetésről: így áll Magyarország
Csütörtökön és pénteken Brüsszelben üléseznek az uniós állam- és kormányfők, a csúcstalálkozó fő témája pedig a 2028–2034-es időszakra vonatkozó uniós keretköltségvetés lesz. Bár a napirenden szerepelnek a magas energiaárak, a kínai kereskedelmi nyomás, a migráció, valamint az ukrajnai és a közel-keleti helyzet is, a hétéves pénzügyi keretről szóló végleges megállapodás legkorábban decemberben várható.
A soros ír elnökség egy 1620 milliárd eurós kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely mintegy nyolc százalékkal alacsonyabb az Európai Bizottság eredeti tervezeténél. A megszorítás elsősorban a központilag kezelt uniós programokat érintené, miközben a közös agrárpolitika és a kohéziós támogatások forrásait igyekeznek megvédeni – ez a megközelítés pedig kedvez a Magyar Péter vezette kormánynak, amelynek legfőbb prioritása a nemzeti keretek megőrzése. Budapest ettől függetlenül aggódik amiatt, hogy a kifizetéseket túlságosan összetett szakpolitikai feltételekhez köthetik, ami veszélyeztethetné a gazdák támogatáshoz jutását, és határozottan fellép az ellen is, hogy az unió új saját forrásai aránytalanul terheljék a szegényebb tagállamokat.
A versenyképességi válság kapcsán a tagállamok gyors, átmeneti intézkedéseket várnak, például az állami támogatási szabályok enyhítését és a közös energiabeszerzéseket. Miközben egyes országok a zöld átállás felgyorsításában látják a kiutat, a magyar kormány ahhoz a csoporthoz tartozik, amely a már elfogadott klímaszabályok lazítását szorgalmazza, és magyar egyetértéssel tárgyalnak a kínai hibrid autók importjának korlátozásáról is. A migrációs álláspontok közeledtek a magyar pozícióhoz, a szankciók már embercsempész-hálózatokat is célba vehetnek, a bővítésben pedig az a közös cél, hogy Montenegró még az év vége előtt lezárja a fennmaradó tizennégy csatlakozási fejezetet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔