Van-e értelme ennyi idő után nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat
A kormány november 4-én, a forradalom leverésének hetvenedik évfordulóján megkezdi az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A nyilvántartásban szereplő név önmagában nem mondja el a teljes történetet: voltak, akik félrevezették a hatóságokat, vagy később megtagadták a jelentést, és ennyi idő után sok esetben lehetetlen a teljes igazság kiderítése. Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt úgy fogalmazott, hogy egy 36 éves adósságot törlesztenek azokkal szemben, akiket megfigyeltek, megzsaroltak, akiknek kettétörték az életét, és azokkal szemben is, akik máig nem tudják, mi történt a családtagjaikkal. Közölte: a nyilvánosság hiányával visszaélve az 1989–1990-es rendszerváltást követő minden politikai elit manipulációra, lejáratásra és hatalmi harcra használta, amit az ügynökaktákból megtudott, miközben az érintettek évtizedek óta vártak válaszokra. A magyar embereknek joguk van megismerni a saját történetüket – hangsúlyozta. Előre jelezte, hogy sokan találnak majd családtagokat, volt munkatársakat, vallási és baráti közösségük tagjait a nyilvánosságra kerülő nevek között; aki szeretett ember nevét találja meg, annak az emlékeivel és az új tényekkel egyszerre kell kezdenie valamit. Ehhez időre, őszinteségre és emberségre lesz szükség: nem lehet cél a nyilvános megbélyegzés vagy megszégyenítés, a gyerekek és unokák pedig semmilyen felelősséggel nem tartoznak. A sajtótól és a közélettől a dokumentumok ellenőrzését és az érintettek meghallgatását kérte.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔