A depressziós esetek negyedében szerepet játszhat a test belső órájának zavara
Egy nagy léptékű népességi és genetikai vizsgálat szerint a depresszióval élők csaknem negyedénél szerepet játszhat a cirkadián ritmus, vagyis a szervezet belső órájának zavara. A British Journal of Psychiatry című folyóiratban közölt kutatás ezt a lehetséges altípust „cirkadián depresszióként” írja le. Jellemző lehet rá az alvás felborulása, a nappali energiahiány és a csökkent fizikai aktivitás. Az érintetteknél a tünetek gyakran fiatalabb életkorban kezdődnek, súlyosabbak lehetnek, és a hagyományos antidepresszánsokra is kisebb eséllyel reagálhatnak.
A kutatásban 11 380, európai származású, súlyos depresszióval élő ember adatait elemezték. Közülük 2604-en, vagyis csaknem egynegyedükön teljesült a kutatók által javasolt hat kritériumból legalább három. Ezek között szerepelt a túlzott nappali álmosság, a reggeli fáradtság, a késői lefekvés előnyben részesítése, az évszakos hangulatingadozás, a késleltetett alvás és a társadalmi jetlag, amikor a biológiai óra nincs összhangban a napi kötelezettségekkel.
A cirkadián depresszió kapcsolatot mutatott az ADHD, a szorongás és más hangulatzavarok magasabb genetikai kockázatával, továbbá a gyulladás és az anyagcsere zavarának jeleivel. A kutatók szerint az alvás-ébrenlét ciklusának változásai, például a nyári időszámítás vagy egy gyermek születése, egyes embereknél kiválthatják vagy ronthatják a tüneteket. Az eredmények egyelőre előzetesek: további bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy a cirkadián depresszió önálló rendellenességként elismertté váljon, vagy megváltozzanak a kezelési irányelvek. Ez azért lehet fontos, mert a standard antidepresszánsok a betegek akár 68 százalékánál sem hoznak javulást.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔