Kiszámolták, mekkora kárt okoz a magyar gazdaságnak a december 24-i boltzár
Idén először három egymást követő napon, december 24-én, 25-én és 26-án zárva tartanak az üzletek, miután az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül munkaszüneti nappá nyilvánította december 24-ét. A Tisza kezdeményezését az ellenzéki pártok is támogatták, a döntés már az idei karácsonyt érinti.
A kiskereskedők nem tartanak a karácsonyi forgalom visszaesésétől: az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a vásárlók korábbra hozzák vagy más napokra teszik a beszerzéseket. A november eleji bejelentést az átálláshoz megfelelő időzítésnek tartják. December 23-án viszont a szokásosnál jóval nagyobb bevásárlási roham és fennakadások várhatók; a boltok hosszabb nyitvatartással készülhetnek. Akik eddig szenteste délelőttjén vették meg a halat, húst vagy kenyeret, kénytelenek szokást váltani. A kereskedelmi alkalmazottak képviselői szerint a változás mintegy 200 ezer családot érint: akik korábban december 24-én délig vagy délutánig dolgoztak, most egész napjuk szabad.
A munkarend is átalakul. December 24-e eredetileg áthelyezett pihenőnap lett volna, amelyet december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni; mivel szenteste munkaszüneti nap lett, az általános munkarendben dolgozóknak akkor sem kell bemenniük. A munkáltatóknak felül kell vizsgálniuk a beosztásokat, a kiadott szabadságokat és a munkaidőkereteket, a változást a bérszámfejtésben is át kell vezetniük. A Niveus szakértői szerint különösen azoknak kell figyelniük, akik hosszabb időszakra előre osztják be a dolgozókat. A december 24-én jogszerűen munkát végzőknek százszázalékos bérpótlék jár; az órabéres és teljesítménybéres alkalmazottaknál a kieső idő díjazása is változhat, a távolléti díj a törvényi feltételektől függ.
A munkáltatók az RTL Híradóban ismertetett számítás szerint akár 90 milliárd forintos gazdasági veszteségről és 20–30 milliárd forint kieső költségvetési bevételről beszélnek; egy új munkaszüneti nap hatása a GDP 0,1 százalékát is elérheti. Sérelmezik, hogy a döntés előtt nem egyeztettek velük. Magyar Péter a Facebookon arra emlékeztetett, hogy az előző kormány tizenöt alkalommal szavazta le a javaslatot. A KDNP saját kezdeményezésként beszélt a változásról, és azzal indokolta a támogatást, hogy a magyar gazdaság nagyjából tízévente bír el egy újabb munkaszüneti napot; legutóbb 2017-ben, nagypéntekkel bővült a kör.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔