Rekordhőséget és rendkívüli szárazságot hozott Európa 2026-os nyara
Európa 2026-os nyara a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb volt, Nyugat-Európában pedig új rekord született. A nyugat-európai térség 21,7 Celsius-fokos nyári átlaghőmérséklete 2,5 fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot, és a korábbi, 2003-as rekordot is felülmúlta. A hőség már május végén megérkezett, majd szinte egész nyáron kitartott; májusban és szeptemberben is rekordmagas napi értékeket mértek.
A Copernicus adatai szerint a nyár végére Európa területének 52 százalékán legalább „nagyon erős” hőstresszt regisztráltak, ami 38 Celsius-fok feletti érzékelt hőmérsékletnek felel meg. Nyugat-Európában 17 olyan nap volt, amikor a térség legalább 60 százalékán 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet; 2003-ban ez 11, 2025-ben pedig 7 napig tartott. Az erős hőstressz 41 napon át, a nagyon erős hőstressz pedig 13 napon át volt jelen, mindkettő rekordnak számít.
A hőhullámokat kiterjedt szárazság, rendkívül alacsony folyami vízhozamok és szokatlanul meleg tengerek kísérték. Júliusban és augusztusban a Rajnán, a Dunán, a Pón, a Loire-on, a Rhône-on és a Szajnán is rekordalacsony vagy rekordközeli vízállást mértek, ami nehezítette a hajózást, az öntözést, az energiatermelést és az atomerőművek hűtését. Szeptember 2-ig az Európai Unióban a 2006–2025-ös átlag csaknem kétszeresére nőtt a leégett terület, különösen Spanyolországban és Franciaországban. Az erdőtüzek füstje több millió embert tett ki veszélyes légszennyezésnek.