Az új bértábla bérfeszültséget okozhat az egészségügyi szakdolgozóknál, a kamara tiltakozik
A kormány 2027-re átlagosan 15 százalékos alapbéremelést tervez az egészségügyi szakdolgozóknak, a közzétett új bértábla azonban már a megjelenése után vitát indított. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) a Magyar Nemzet információi szerint úgy látja, hogy a tervezett emelés aránytalanságokat hozhat a munkakörök között, és ezzel tovább növelheti a feszültséget. Balogh Zoltán elnök az MTI-nek azt mondta: a szándékot üdvözlik, a részletekkel viszont nem értenek egyet minden ponton. A kamara szerint a fizetésnek tükröznie kellene a végzettséget, a tapasztalatot, a felelősséget és a munka nehézségét. Példaként említette, hogy egy intenzív osztályon dolgozó szakápoló mindössze 45 ezer forintos emelést kaphat, míg egy képesítés nélküli kisegítő bére akár 60 százalékot meghaladóan is nőhet, a két munkakör közötti különbség pedig 100 ezer forintra csökkenhet. A legalacsonyabb emelés 7,5 százalék lehet; a szervezet szerint ez nem ösztönzi a szakmai fejlődést. A MESZK az egyetemi, MSc- és PhD-végzettség, valamint a folyamatos munkarend erősebb anyagi elismerését és kiszámítható előmenetelt kér, a táblát kiindulópontnak tartja, bevezetés előtt további egyeztetést szorgalmaz. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter november 7-én pontosította a szabályokat: senki nem kerül alacsonyabb kategóriába, az A-tól J-ig terjedő jogszabályi besorolás nem változik, az A, B és C kategóriát viszont szétválasztják (A+B, illetve C), így öt helyett hat fizetési csoport jön létre. A sávos rendszert 6 csoport és 15, gyakorlati időhöz kötött fokozat váltja; a magasabb egyéni alapbér megőrzése megmarad. Az intézkedés kórházakra, szakrendelőkre, alapellátásra, mentésre és működési munkakörökre is kiterjedhet, az egyéni emelés a korábbi alapbértől, a szükséges végzettségtől és az elismert gyakorlattól függ.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔