Kagan és Szóai munkája magyarázatot adott a molekuláris aszimmetriára
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján Henri B. Kagan és Szóai Kenzó kapta a kémiai Nobel-díjat a molekuláris aszimmetria, vagyis a homokiralitás kialakulásának magyarázatáért. A cikk a döntést 2025-re datálja, később ugyanakkor a díjat 2026-os kémiai Nobel-díjként említi. A díjazottak eredménye annak a régóta vizsgált kérdésnek a megértéséhez járul hozzá, hogy az élő szervezetekben miért csak az egyik tükörképi molekulaváltozat használatos.
Egyes molekulák, például az aminosavak, kétféle formában léteznek, amelyek egymás tükörképei. Ahogy a jobb és a bal kéz sem illeszthető tökéletesen egymásra, ezek a molekulák is eltérő térbeli szerkezetűek, noha ugyanazokból az atomokból állnak. A sejtekben található fehérjékben azonban az aminosavaknak csak az egyik változata fordul elő, a másik a természetben ritka.
A kutatók korábban olyan reakciókban, amelyekben mindkét tükörképi forma létrejöhetett, rendszerint egyforma mennyiséget kaptak a két anyagból. Kagan és Szóai munkája azt világítja meg, hogyan alakulhat ki mégis túlsúly az egyik változat javára. Ez nem csupán az élet eredetének és működésének kémiája miatt fontos: a szervezetben ható molekuláknál, például a gyógyszereknél, a két tükörképi forma eltérő hatást válthat ki, ezért a kívánt változat szelektív előállítása gyakorlati jelentőségű is.