Magyar kutatás: mi történik a belélegzett levegőszennyező részecskékkel
Magyar kutatók tizenegy éven át vizsgálták, mi történik a belélegzett, levegőt szennyező mikroszkopikus szemcsékkel az emberi légzőrendszerben. A HUN-REN közleményében ismertetett munka szerint a különböző forrásokból származó részecskék más-más pontokon és eltérő arányban ülepednek le, ezért egészségügyi hatásuk sem azonos. A szemcséket öt csoportra osztották. Egy részük a kilélegzett levegővel távozik, mások tartósan bent maradnak: némelyik már a felső légutakban kiülepedik, másikak mélyebbre jutnak a tüdőbe.
Legnagyobb arányban a légkörben újonnan képződő, valamint a közlekedésből származó félillékony részecskék halmozódnak fel, legkisebb arányban a fűtési időszakhoz köthető, szilárd tüzelőanyagok égetésével létrejövő szemcsék. Ha viszont a tüdőben lerakódó részecskék összesített felületét nézzük, a fűtési és a közlekedési eredetű, korommagot tartalmazó részecskék adják a legmagasabb értékeket.
A lerakódás helyét a fizikai aktivitás is befolyásolja: intenzívebb mozgás közben a többség a tüdő mélyebb területeiben, a léghólyagocskák régiójában köt ki, és a fokozott légzés miatt ugyanannyi idő alatt több részecske is kiülepedhet. Légszennyezett környezetben sportolva tehát a tüdő mélyebb részeit nagyobb terhelés érheti. A kutatók közvetlenül nem vizsgálták az egészségkárosító hatást, de megállapításaik segíthetnek a légszennyezés kockázatainak megértésében és a levegőminőség-védelmi intézkedések kidolgozásában.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔