Súlyos hiányosságokat találtak a bankválságok kezelésére szolgáló rendszerekben
A Pénzügyi Stabilitási Tanács, vagyis az FSB felülvizsgálata szerint a vizsgált országok kevesebb mint felében áll rendelkezésre olyan vészfinanszírozási rendszer, amely bankválság esetén egyértelműen szabályozott, kellően nagy összegű és gyorsan mozgósítható. A mechanizmusok célja, hogy a fizetésképtelenné váló vagy súlyos likviditási gondokkal küzdő bankokat az adófizetők közvetlen kimentése nélkül lehessen rendezni.
Az FSB követelményeinek teljes mértékben mindössze négy joghatóság, Hongkong, Japán, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság felelt meg. India és Argentína nem megfelelő minősítést kapott, míg az Európai Unió bankunióját és Svájcot a „lényegében nem megfelelő” kategóriába sorolták. A megállapítás különösen fontos annak fényében, hogy a közelmúlt bankcsődjei megmutatták: egy hitelintézet nagyon gyorsan kerülhet akut likviditási válságba.
A felülvizsgálatot a 2023-as bankválságok után indították el, amelyek közül kiemelkedett a Credit Suisse összeomlása. A svájci nagybankot végül a UBS vásárolta fel kormányzati közreműködéssel. Az ügylethez vészlikviditási eszközöket, állami likviditási védőhálót és az AT1-kötvények leírását is felhasználták. Az FSB azt javasolja, hogy a hatóságok előre rögzítsék az átmeneti állami finanszírozás kereteit, teremtsenek világos jogalapot ezek alkalmazásához, és gondoskodjanak az esetleges veszteségek behajtásáról. Soledad Núñez, a Spanyol Nemzeti Bank alelnöke szerint hiteles állami vészfinanszírozási mechanizmus nélkülözhetetlen a pénzügyi stabilitáshoz.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔