Henri Kagan és Szoai Kenszo kapta a 2026-os kémiai Nobel-díjat
A 2026-os kémiai Nobel-díjat a francia Henri B. Kagan és a japán Szoai Kenszo kapta az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért. Az 1901-ben alapított kémiai elismerést idén 118. alkalommal ítélték oda.
A díjazott kutatások arra adnak magyarázatot, hogyan alakulhat ki a kémiai aszimmetria. Egyes molekulák, például az aminosavak, két, egymás tükörképének megfelelő változatban léteznek, az élő szervezetek azonban ezek közül jellemzően csak az egyiket használják. Ezt az egyoldalúságot homokiralitásnak nevezik, és sokáig nem volt világos, hogyan jöhet létre.
Henri B. Kagan 1986-ban fedezett fel egy új módszert a kémiai reakciók befolyásolására. Szoai Kenszo 1995-ös meghatározó tanulmánya után 2003-ban kísérletben is bemutatta azt a reakciót, amelyben a két lehetséges tükörképi forma közül kizárólag az egyik jött létre. A Nobel-bizottság szerint erre a biokémiai evolúciót leszámítva korábban nem volt példa. Az eredmények a gyógyszergyártásban alkalmazott farmakológiai reakciók tervezésében is fontosak, mivel a gyógyszermolekulák tükörképi változatai eltérő hatást fejthetnek ki. Kagan 1930-ban, Szoai Kenszo 1950-ben született.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔