Az inkák drogot és alkoholt adtak a gyerekeknek a feláldozás előtt
Lengyel kutatók nyolc, csaknem ötszáz éve az Andok fagyos hegycsúcsain áldozatul esett inka gyermek múmiájának haj- és körömmintáit elemezték a capacocha szertartás kapcsán – írja a Science Alert. Az Antiquityban megjelent kutatás vezetője Dagmara Socha, a Varsói Egyetem régésze; a kérdés az volt, milyen pszichoaktív szereket kaptak a gyerekek, és milyen célt szolgáltak. Korábbi munkákból ismert, hogy az áldozatok kiválasztásában a kivételes szépség és a fizikai tisztaság számított. A gyermekeket gyakran Cuscóba, a birodalmi fővárosba vitték, hónapokig tartó körmeneteken, majd a szent helyeken – sokszor magasan a hegyekben – textíliákkal, kerámiákkal és emléktárgyakkal temették el.
A mintákat stimulánsokra, hallucinogénekre és gyógynövényes anyagokra tesztelték. Hat hajmintában kokaint és benzoilekgonin metabolitját mutattak ki; a kokalevelek rágása az elméletek szerint az utazás éhségét és fáradtságát enyhíthette. Több gyermeknél kokaetilént is találtak, amely a májban akkor képződik, ha kokain és alkohol egyszerre van a szervezetben – az alkoholt valószínűleg chicha, erjesztett kukoricasör formájában kapták, amelynek szerepe volt az inka vallási szertartásokban.
Meglepő újdonság a tizennégy éves Juanita körméből kimutatott harmin, amely több növényben, köztük az ayahuasca készítéséhez használt, amazóniai Banisteriopsis caapiban is előfordul; a pontos növényt nem azonosították. Hasonló anyagot korábban két, az Ampato-hegyről származó gyermekmúmiában is találtak, ami felveti, hogy amazóniai növényeket rituális használatra szállíthattak az Andokba. Meszkalint, DMT-t és bufotenint nem mutattak ki. A hallucinogének hiánya arra utal, hogy a szereket inkább a fizikai és érzelmi megpróbáltatások enyhítésére adhatták, nem hallucinációk kiváltására, bár az utolsó szakasz egyszeri használatát nem zárták ki.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔