Hetven éve kért menedéket Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen; megemlékezés Budapesten
Hetven évvel ezelőtt, 1956. november 4-én kért és kapott menedéket Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. A történelmi utat november 6-án, pénteken emléksétával idézték fel Budapesten: a résztvevők a Kossuth térről a diplomáciai képviseletig vonultak, majd az épületen elhelyezett emléktáblánál beszédek és koszorúzás következett. Az amerikai nagykövetség által szervezett eseményen a diplomáciai testület, a magyar közélet, az egyházi élet és a felsőoktatás képviselői is jelen voltak.
A szónokok a bíboros rendíthetetlen hitét és bátorságát, valamint a szabadság, a nemzeti függetlenség és az emberi méltóság értékeit méltatták. Elsőként Caroline Savage ügyvivő, az Egyesült Államok magyarországi képviseletének vezetője beszélt. Felidézte: a november 4-én hajnalban megindult szovjet invázió után Mindszenty – ahelyett, hogy elhagyta volna az országot – a nagykövetségen talált menedéket, és ott töltötte a következő tizenöt évet. Egykori szobája ma az ügyvivő irodája; asztalával szemben a bíboros portréja függ. Savage szerint Mindszenty ebből a kis helyiségből imádkozott hazájáért, írta visszaemlékezéseit, és arra a napra várt, amikor Magyarország ismét szabad lesz. A kommunista rendszer bukását nem érhette meg, hite azonban mindvégig rendíthetetlen maradt. Története a magyarok számára annak a népnek a jelképe, amely nem fogadta el a zsarnokságot, az amerikaiakat pedig arra emlékezteti, hogy ki kell állniuk azokért, akik hitüket és szabadságukat védelmezik. Az Egyesült Államok – tette hozzá – továbbra is kiáll a vallásellenes rezsimek által üldözöttek és a szabadság, a szuverenitás védelmezői mellett. A koszorúzással a bíboros bátorsága, valamint az áldozatvállalás, a szabadság, a hit és az emberi méltóság előtt tisztelegtek.
Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke megköszönte, hogy a nagykövetség életben tartja az emléket, és kezdeményezte, megszervezte a megemlékezést. Hangsúlyozta: ezekben a napokban az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek, ehhez kapcsolódott a séta is. Kovács Gergely, a Magyar Mindszenty Alapítvány képviselője, a boldoggáavatási ügy viceposztulátora a bíboros emigrációban adott válaszát idézte: nem lehetett ott XII. Piusz pápa, püspöke, Mikes János, és édesanyja temetésén sem. 1956 meghatározó élménye volt, hogy a magyar nép kiszabadította, mint az ország akkor legismertebb politikai foglyát; szabadulása után villamosokra írták, hogy „Mindszenty visszatért”. A Nagy Imre vezette kormány rehabilitálta. Első rádióbeszédében a bíboros azt mondta: nem kell szakítania múltjával, Isten irgalmából ugyanaz, aki bebörtönöztetése előtt volt, és mindig őszintén beszélt. November 3-án a parlamenti rádióstúdióban elmondott beszéde 1956 egyik jelentős megszólalása volt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔