Megnéztük Győr belvárosában a háborúra készült légoltalmi pincét
Győr belvárosában, az Árpád utca 38/a alatti házban ma is bejárható az a lakossági óvóhely, amelyet a nyolcvanas évek kötelező légoltalmi gyakorlataira rendeztek be. A Kisalföld Csepi László tűzoltó ezredessel, a Győr-Moson-Sopron Megyei Polgári Védelmi Szövetség titkárával járta körbe a korhűen berendezett LÉGÓ-szobákat. A helyiségekben élelmet halmoztak fel, kiépítették a gépészetet, a szennyezett levegőt csöveken vezették el, hogy több órán, akár napokon át lent lehessen maradni. Légiriadó idején csendben, mozdulatlanul kellett ülni a padokon, hogy kevesebb levegő fogyjon.
Az óvóhelyre gyakran visznek általános iskolásokat; a látogatáskor a Móra-iskola diákjai nézték végig a nekik idegen múltat. A tárgyak egy része az Árkád mögötti, vagongyári légóhelyről származik. Egy szoba műtőnek van berendezve, mellette zománckék lavórok, sötét sarokban tábori pottyantós WC. Egy dobozban 1941-es lakóházi légoltalmi kisokos és Néphadsereg-újságok vannak. A falakon feliratok, köztük: aki fel nem robbant aknáról, bombáról tud, jelentse. Egy sarokban gázálarcok.
Csepi szerint a szobák sugárbiztosak, de levegő híján előbb-utóbb ki kellett volna menni, ami atomháború idején veszélyes lett volna. Lécek védték a fejet a lehulló törmeléktől. A szocializmus vége felé Győrben 176 védekezésre alkalmas légóhelyiséget tartottak nyilván. A nyolcvanas években hivatalosan már polgári védelem volt a név, a köznyelvben a légoltalommal együtt élt; a hidegháborús, nukleáris fenyegetettség miatt a lakosság és a tanulóifjúság rendszeres, kötelező felkészítése a mindennapok része volt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔