Negyven pokoli napot élt át Debrecen a pusztító kolerajárvány idején
Debrecen számos csapást túlélt, a tűzvésztől a bombázásig, a város legpusztítóbb egészségügyi katasztrófája mégis az 1831-es kolerajárvány volt, amelynek emlékezetes, negyven napos válságát a Haon Takács Béla Debrecen vonzásában című könyve és a Debreceni Egyetem írásai alapján idézi fel. A cívisváros a vásárok aranykora miatt melegágya volt a kórnak. Az Ázsiából Oroszországra átterjedt járványról már 1830 végén tudtak Magyarországon; I. Ferenc király vesztegzárat és füstölést rendelt el, a kór mégis 1831 júniusában megjelent, először Tiszaújlakon. A Magyar Kurír szerint máramarosi tutajosok hurcolták be a Tiszán, majd a Bodrog mente és Szolnok is érintett lett.
A tanács június 29-én értesült, hogy az „epemirigy” Hajdúdorogon mutatkozik. Fertőzött helységből senkit nem engedtek be, az utakra esküdtből és két polgárból álló őrség került, passus nélkül még átutazni sem lehetett. Vigyázó házakat és városkapui lovas őrséget rendeltek el. Zilahi Sámuel orvosnak kellett a városon kívül ispotályra alkalmas épületeket kijelölnie; veszteglő ház létesült az epreskertnél, járványkórház lett a Várad utcai dohányraktár és a Péterfia utca végi salétromfőző. Július 5-én egy század osztrák katona érkezett Tokajon át, riadalmat keltve. Szomszédos megyékben paraszti lázadás tört ki: rémhír szerint az urak mérgezik a kutakat, valójában fertőtlenítették azokat; a zárlat miatt az aratók nem mehettek az Alföldre, éhínség fenyegetett.
Július 11-én Egésség Dolgára Ügyelő Bizottság füstöltette a postát, árut és személyeket szurkos, ecetes vagy klóros gőzzel. A járvány július 24-én tört ki: a Kis Péterfia utcában, Gencsi István mészáros házánál jelent meg a kolera; felesége az éjszakán, ő másnap reggel halt meg – Budai Ezsaiás püspök dokumentálta. Július 25-én négyezer példányos hirdetmény tudatta a haláleseteket; ceremónia, harangozás és kíséret nélküli temetést, beteg- és templomlátogatási tilalmat, a holtak ruháinak városon kívüli égetését rendelték el. A patikák ópiumos, hánytatógyökeres és morfintartalmú szereket készítettek, mert a baktériumot és a vízzel terjedést még nem ismerték.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔