A 2027-es hiánycél illeszkedik az euróbevezetést célzó költségvetési pályába
A kormány 2027-re 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélt jelentett be, amely illeszkedik az euróbevezetést célzó új költségvetési pályába, és megfelelt a befektetők előzetes várakozásainak. A tervek szerint a hiányt 2030-ra fokozatosan 2,8 százalékra csökkentenék, miközben az államadósság a 2027-re tervezett 77,2 százalékról 2030-ra 74,9 százalékra mérséklődne. Ezekkel a kabinet az euróbevezetéshez szükséges konvergenciakritériumok teljesítését célozza.
A piaci szereplők szerint a 4,9 százalékos cél önmagában nem okozott meglepetést, mert a befektetők már korábban is 5 százalék alatti hiányt vártak. Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója úgy látja, ezért nem várható heves piaci reakció; a figyelem most arra irányul, hogy a költségvetési pálya mennyire megalapozott és végrehajtható. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának vezetője szerint a kormány kényszerpályán van, mert a cél elvétése megingathatná az euróbevezetésbe vetett bizalmat, és gyengíthetné a forintot, illetve az állampapírokat. Az MBH emiatt továbbra is óvatosabb, 5,3 százalékos hiányt vár.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a hitelességhez hivatalos ERM II-csatlakozási tárgyalásokra és fegyelmezett költségvetésre lesz szükség. Ezek megfelelő növekedési és inflációs környezetben 2027-től akár felminősítéseket is eredményezhetnek. A piac azonban már sok pozitív várakozást beárazott, ezért rövid távon profitrealizálás és korrekció is jöhet.