Aba Sámuel rokonai megvannak, de egy művelődési ház fékezi az abasári ásatást
A 2020 őszén indult abasári Bolt-tető feltárás eredetileg azt kereste, megtalálható-e Aba Sámuel, Magyarország harmadik királyának sírja. A körtemplomról, a rotundáról kezdetben azt gondolták, hogy a király 11. századi monostorához tartozik, ám méretezése, elhelyezése és tájolása nem illeszkedik a nyugati keresztény építészeti hagyományhoz. Csont- és szénizotópos kormeghatározás szerint a rotunda körüli temetkezések idősebbek a monostornál: a körépítmény feltehetően a 900-as évek végén, még Géza fejedelem korában, az 1000-es év előtt állhatott.
A megmaradt köveken bizánci stílusjegyű keresztábrázolások látszanak, ami arra utal, hogy a keleti kereszténység a Kárpát-medencében már Szent István államszervezése előtt jelen volt. Aba Sámuel tehát nem üres helyre, hanem elődei ősi szakrális központjára épített. A feltárás a korai Árpád-kor „sárházas” képét is árnyalja: masszív kőkapuk, udvart határoló falak és helyiségek egy több száz fős, városias központot sejtetnek; a falmaradványok 40–50 méteren a mai falu épületei alá nyúlnak.
Érintetlen, aranykoronás királyi sír a későbbi dúlások miatt nem maradt fenn, a királyi temetkezést a szakemberek mégis valószínűnek tartják. Több száz csontváz genetikai vizsgálata Aba-rokonokat mutat. Gótikus minuszkulás sírfedlap alatt az Aba nembeli Kompolti család két tagját, Jánost és Mihályt találták meg érintetlenül: Kisnánáról jöttek, hogy a király sírja mellé temetkezzenek. Egy 2007-ben feltárt, 20–22 éves férfi DNS-e elsőfokú rokonságot mutat Aba Sámuellel, halála 1040 elé tehető – testvér vagy gyermek lehetett, a király 1044-es halála előtt. Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet feltárásvezetője szerint az Aba nemzetség haplocsoportját is meghatározták; az eredmények az iScience-ben készültek. A munka egy tervezett művelődési ház miatt lelassult.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔