A véltnél gyengébben jelzik előre a munkateljesítményt az intelligenciatesztek
Egy több mint 109 ezer dolgozó adatait, több mint 200 kortárs mintát egyesítő kutatási szintézis szerint az általános intelligencia- vagy kognitív képességtesztek jóval gyengébben jelzik előre a munkateljesítményt, mint azt a munka- és szervezetpszichológia sokáig feltételezte. Az ilyen tesztek az általános tanulási, információfeldolgozási, következtetési és problémamegoldó képességet mérik, ezért a kiválasztásban gyakran abból próbálnak következtetni rájuk, hogy egy jelentkező mennyire fog beválni egy munkakörben.
A korábbi, 1998-as meghatározó összegzés a teszteredmények és a munkateljesítmény közötti kapcsolatot valamivel 0,50 fölé becsülte, ami erős összefüggésnek számít. Egy 2022-es újraelemzés azonban arra jutott, hogy a statisztikai korrekciók túlzottan felnagyították a tesztek értékét: konzervatívabb számítással a kapcsolat 0,51-ről 0,31-re csökkent. A régi adatbázisok ráadásul főként az 1980-as évek közepe előtti, sok esetben feldolgozóipari munkákról szóló vizsgálatokra épültek.
A modern, 1990 és 2022 közötti kutatásokat feldolgozó három metaelemzés már csak 0,16 és 0,23 közötti korrelációkat talált. Saron Demeke és munkatársai ezeket az adatokat egyesítették, kiszűrték az átfedő mintákat, és így pontosabb becslést készítettek. Eredményeik szerint az intelligenciatesztek előrejelző ereje a tankönyvekben szereplő történelmi mérce felét sem éri el. A szerzők ezért azt javasolják, hogy a munkáltatók többféle kiválasztási módszert kombináljanak, és ne egyetlen tesztre alapozzák a jövőbeli teljesítmény megítélését.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔