Kilencven éve lőtték le Moritz Schlicket a Bécsi Egyetem lépcsőjén
Kilencven éve, 1936. június 22-én, hétfő reggel lőtték le Moritz Schlicket, a Bécsi Egyetem német származású filozófiaprofesszorát. A szokásos lovaglás után a Belvedere Palace melletti, 18. századi lakásában drága öltönyt vett, majd az egyetemen, az aulán jobbra fordulva a szemináriumi terméhez vezető „filozófusok lépcsőjén” Johann Nelböck, saját tanítványa négy lövést adott le rá közvetlen közelről. Két golyó a szívét érte, Schlick pillanatokon belül holtan terült el; a helyet ma kis tábla jelzi.
Schlick 1882-ben született Berlinben, matematikát és fizikát tanult, 1904-ben Max Planck témavezetése mellett doktorált a fényről. Göttingeni kísérletek után 1910-ben Rostockban habilitált filozófiából. A természettudományok filozófiájával foglalkozott, barátságot kötött Albert Einsteinnel, és a relativitás ismeretelméleti jelentőségét tárta fel: „A relativitás-elv filozófiai jelentősége” című tanulmánya és A téridő a kortárs fizikában című könyve Einstein elismerését is elnyerte. 1912-ben Kiel, 1922-ben Bécs természetfilozófia-professzora lett.
Bécsben Friedrich Waismann és Herbert Feigl javaslatára heti vitakör alakult körülötte. Csatlakozott többek között Hans Hahn, Otto Neurath, Karl Menger, Rudolf Carnap, Felix Kaufmann és Philipp Frank. A Bécsi Kör (Wiener Kreis) csütörtökönként a Matematikai Intézet könyvtárában találkozott, a kávéházi kultúra modern megtestesítőjeként: a filozófiát a természettudományok módszertana alapján akarták megreformálni. Szerintük a filozófia nem a világot, hanem a világról szóló beszédet elemzi logikailag, és nyelvi-logikai tesztekkel választja el az értelmes állításokat a metafizika értelmetlen mondataitól.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔