Kerámiák jelzik az őskori közösségek eltérő fejlődését
Az őskori kerámiák díszítésének változásai alapvető eltéréseket mutattak ki a mai Németország és Ukrajna korai földműves közösségeinek társadalmi fejlődésében – derül ki a PLOS One folyóiratban október 7-én megjelent tanulmányból. Olekszandr Djacsenko és Detlef Gronenborn, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének, illetve a német Leibniz Régészeti Központnak a kutatói matematikai modellel és több ezer kerámiatöredék elemzésével vizsgálták a díszítések változatosságát, a népesség alakulását, valamint a termelés intenzitását.
A vizsgálat a Kr. e. 6. évezredben a Balkánról a Dunántúlon át Európa belsejébe terjedő földműves kultúrák leleteire támaszkodott. Délnyugat-Németországban a vonaldíszes kerámia kultúráját kutatva azt találták, hogy a társadalom összetettebbé válásával a minták változatossága először nőtt, majd csökkent. Ezzel szemben Közép-Ukrajnában, a rézkori Tripolje-kultúra Kr. e. 4100 és 3600 közötti leleteinél a díszítés gyors egységesedése kísérte a termelés szakosodását. A korábbi többszínű festést és karcolást felváltotta az egyszerűbb, egyszínű fekete festés, ami kevesebb munkaidőt és tüzelőanyagot igényelt.
Bár mindkét térségben népességnövekedést követő visszaesést azonosítottak, a szerzők hangsúlyozzák, hogy a stílusbeli egységesedés önmagában nem kizárólag a társadalmi szerveződés átalakulásának bizonyítéka. A jelenséget a tömegesebb termelés vagy egy felkapott divat másolása is okozhatta, így a modell sikeres alkalmazásához a helyi adottságok és további régészeti adatok pontos ismerete szükséges.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔