Második világháborús dísztárgyakat találtak a pielaszkowicei kastély vizesárkában
Régészek és a DRACO Żmigród Történelemkutató Egyesület tagjai díszes, a második világháború végén megsemmisítettnek hitt építészeti elemeket és berendezési tárgyakat tártak fel a délnyugat-lengyelországi Pielaszkowice kastélyának vizesárkában. Az iszapos, vízzel telt árok oxigénhiányos környezete megakadályozta a fémek teljes korrózióját, így a felületek jelentős része épségben átvészelte az elmúlt nyolc évtizedet. A tárgyakat 1945-ben, a Vörös Hadsereg előrenyomulása idején vetették ki az épületből. A szisztematikus vizsgálat során két gazdagon díszített, fémből készült építészeti elem került elő; az egyesület szerint ezek egykor a palota belső tereit vagy külső homlokzatát díszítő reflektorok, illetve rátétek lehettek. További berendezéstöredékek azonosítása és katalogizálása még folyamatban van. A szóbeli emlékezet szerint a szovjet katonák a palota berendezésének egy részét az ablakokon át a várárokba hajították; a régészeti rétegtan ezt önmagában nem igazolja minden kétséget kizáróan, a tárgyak elhelyezkedése és állapota azonban megerősíti az 1945-ös narratívát. A kutatás célja a háború záró szakaszában és az azt követő hónapokban szétszóródott tárgyi emlékek felkutatása. Az intézményi hátteret a wrocławi székhelyű Nemzeti Mezőgazdasági Támogatási Központ regionális kirendeltsége biztosította, mint a terület kezelője. A tisztításra és konzerválásra váró objektumok a ziębicei Sziléziai Ház Múzeumának gyűjteményét gyarapítják majd; a restaurálás során díszítőelemek és mesterjegyek válhatnak láthatóvá az iszap és a korrózió alól. Szilézia 1945 elején heves harcok színtere volt; a szovjet csapatok a kastélyokat gyakran hadikórháznak, parancsnokságnak vagy laktanyának rendezték be, a bútorokat, festményeket és dísztárgyakat pedig elégették, elrabolták vagy megsemmisítették. A háború után a lengyel határok nyugatabbra tolása, a német lakosság kitelepítése és a lengyel telepesek érkezése kaotikus átmenetet hozott, sok gazdátlan sziléziai kastély berendezése szétszóródott; a vizesárok iszapja itt időkapszulaként őrizte meg, ami szárazon elpusztult volna.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔