Az új szakdolgozói bértábla bérfeszültséget okozhat, a kamara tiltakozik
A kormány 2027-ben átlagosan 15 százalékos alapbéremelést tervez az egészségügyi szakdolgozóknak, az új bértábla azonban már a közzététel után vitát váltott ki. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szerint a tervezett emelés aránytalanságokat hozhat a munkakörök között, és ezzel tovább növelheti a feszültséget. Balogh Zoltán, a kamara elnöke az MTI-nek elmondta: a szándékot üdvözlik, a részletekkel azonban nem értenek egyet minden ponton. A fizetéseknek a végzettséget, a szakmai tapasztalatot, a felelősséget és a munka nehézségét is tükrözniük kellene. Példaként említette, hogy egy intenzív osztályon dolgozó szakápoló mindössze 45 ezer forintos emelést kaphat, míg egy képesítés nélküli kisegítő bére akár 60 százalékot meghaladó mértékben nőhet; a két munkakör közötti különbség így 100 ezer forintra csökkenhet. A legalacsonyabb emelés 7,5 százalék lehet. A kamara szerint ez nem ösztönzi a szakmai fejlődést, és nem ismeri el kellően a magasabb képzettséget. Rendeznék az egyetemi, MSc- vagy PhD-végzettségűek, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók helyzetét is, és további egyeztetést kérnek.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter november 7-én pontosította a szabályokat: senki nem kerül alacsonyabb kategóriába, az A-tól J-ig tartó jogszabályi besorolások nem változnak. Az eddig egy csoportban szereplő A, B és C kategóriát kettéválasztják (A+B, illetve C), így öt helyett hat fizetési csoport jön létre. Az új tábla a sávos rendszert váltja fel: hat besorolási csoportból és 15, gyakorlati időhöz kötött fokozatból áll. A magasabb egyéni alapbér megőrzése érvényes marad. Az intézkedés a kórházakra, szakrendelőkre, az alapellátásra, a mentésre és a működési munkakörökre is kiterjedhet; az emelés egyénenként a korábbi alapbértől, a szükséges végzettségtől és a gyakorlatról függ.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔