Malomjáték-táblát faragtak egy 11. századi orosz kenyérsütő lapátra
A Novgorodi Állami Egyetem régészei Oroszország északnyugati részén, Sztaraja Russza Pjatnyickij ásatásán egy 11. századi, fából készült kenyérsütő lapát töredékét tárták fel, amelynek hátoldalán malomjáték-tábla van. Szergej Toropov, a régészeti kutatóközpont igazgatója szerint a viszonylag nagyméretű darab valószínűleg tölgyből készült; a megmaradt munkafelület 30-szor 40 centiméteres, a nyél egy részével. A tésztával érintkező sima előlap mellett a domború hátoldalra három egymásba írt négyzetet karcoltak. Az Oroszországban történelmileg kilenc táncosnak nevezett játék a mai malom klasszikus változata: mindkét fél kilenc bábuval hármas vonalakat alkotott, a győzelemhez az ellenfelet két bábura kellett csökkenteni vagy teljesen blokkolni. A táblákat ritkán készítették külön, gyakrabban használati tárgyakra vésték, figuraként kavics is elég volt; a kutatók még nem tudják biztosan, hogy ez a lapát a véset előtt vagy után tört-e el. A fa játéktáblák ritkák, a hasonló geometria Egyiptomban már Kr. e. 1400–300 között ismert, a Kijevi Rusz központjaiban, Novgorodban és Sztaraja Ladogában 9. századi párhuzamok a viking kori észak-európai leletekkel a balti, skandináv és keleti szláv kereskedelemre utalnak. Sztaraja Russza a középkori novgorodi állam sólepárlásból gyarapodó központja volt; a nedves, oxigéntől elzárt talaj konzerválta a faeszközöket, bőrtárgyakat és nyírfakéreg-leveleket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔