Ősi antibiotikumként is használhatták a neandervölgyiek a prehisztorikus ragasztót
A neandervölgyi emberek évezredekkel a modern gyógyszerek megjelenése előtt fertőtlenítőként és sebkezelőként is használhatták a nyírfakéregből kinyert szurkot. A Kölni, az Oxfordi, a Liège-i és a Cape Breton Egyetem kutatói a PLOS One folyóiratban közzétett vizsgálatukban mutatták ki, hogy a régészeti leletekből jól ismert őskori ragasztóanyag kifejezett antibakteriális hatással bír.
A nyírfaszurkot a régészet eddig szinte kizárólag a szerszámkészítéshez kapcsolta, amellyel a kőpengéket és hegyeket rögzítették a fa nyelekhez. A Tjaark Siemssen vezette kutatócsoport a korabeli feltételeknek megfelelő módszerekkel állított elő szurkot: a kérget egyrészt oxigénmentes, föld alatti gödrökben hevítették (száraz lepárlással), másrészt kövek hűvösebb felületén csapatták le a tűz mellett felszálló gőzöket.
A laboratóriumi tesztek során a kutatók azt találták, hogy az elkészített minták kivétel nélkül gátolták a sebfertőzésekért gyakran felelős Staphylococcus aureus baktérium szaporodását. Különösen lényeges, hogy ez a baktériumellenes hatás az előállítási technikától függetlenül minden mintában megjelent. Mivel a Staphylococcus aureus ma is a súlyos, antibiotikumoknak ellenálló fertőzések egyik fő okozója, az eredmények alátámasztják, hogy a növényeket gyógyászati céllal is használó neandervölgyiek a ragasztóanyag sebvédő tulajdonságaiból is profitálhattak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔