Trump legnagyobb gazdasági gondja ismerősnek tűnik a középválasztások előtt
A Fehér Ház a középválasztások előtt azzal szembesül, hogy a makroszámok nem feltétlenül rosszak, a közhangulat mégis az. Ugyanez a szakadék kísérte Joe Bident 2024-ben. Donald Trump a kampányban gyors árcsökkenést ígért („When I win, I will immediately bring prices down”), de a teljesítés nehezebbnek bizonyult. A növekedés tartja magát, a munkanélküliség alacsony, a tőzsde rekordközelben van, az utolsó inflációs jelentés szerint azonban az árak továbbra is magasak.
A okok mások: Bidennél a Covid utóhatása, Trumpnál az Iránnal kapcsolatos amerikai–izraeli konfliktushoz kötött energiaárak, valamint a kereskedelmi és bevándorlási politika. A választók nem a GDP-t, hanem a bolt, a benzin és a számlák alapján ítélnek. Az amerikai növekedés 2,2 százalék, a munkanélküliség 4,2 százalék. Trump Bidenre hárítja a hagyatékot; Matthew Middleton szerint a „pro-growth” napirend tompította „Biden inflációs válságát”, Larry Kudlow „a soha el nem mondott legnagyobb történetnek” nevezte a bővülést.
A bérek éves szinten 3 százalékkal, a fogyasztói árak 3,7 százalékkal nőttek; a felmérések Trump gazdaságkezelését gyengén ítélik meg. Celinda Lake szerint a közgazdászok inflációcsökkenésen a növekedési ütem lassulását értik, a választók az árak visszatérését a régi szintre. Peter Morici Trump vámjaira és a háborúra vezeti vissza az inflációt. A 2025 áprilisában bejelentett „Liberation Day” vámok a New York-i Fed szerint mintegy 2,9 százalékkal emelték a fogyasztási cikkek árát; a hatás kisebb lehetett a későbbi szüneteltetések, új megállapodások és a Legfelsőbb Bíróság vészhelyzeti hatáskör-korlátozása miatt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔