A magyar lakásárak növekedése élesen lassul, a kínálati árak több szegmensben csökkennek
Tizenkét lakáspiaci elemző mediánja szerint 2026 második félévében országosan 5,1 százalékos lakásár-emelkedés várható, szemben a fél évvel korábbi 15 százalékos várakozással és a tavalyi második félév több mint 23 százalékos ugrásával. Az idei első félévre már csak 1,5 százalékot jeleznek, ami a 2020 elejéig visszanyúló felméréssorozat legalacsonyabb értéke. A lassulás mögött a 2025-ös, Otthon Starttal és támogatott hitelekkel fűtött árrali magas bázisa áll, miközben a vevők fizetőképessége egyre erősebb korlát, a másfél millió forint alatti négyzetméterárú kínálat szűkül, és a korábbi drágulás sok háztartásnak megfizethetőségi gondot okoz. A kínálati árak több szegmensben már lefelé korrigálnak, a vevők alkupozíciója javul: a jó lokációjú, korszerű és támogatott hitellel elérhető lakások tarthatják az árukat, a túlárazott vagy gyengébb minőségűeknél viszont nehezebb a korábbi tempó.
A bérleti díjaknál a második féléves szakmai medián 5 százalék, a 2021 eleji visszaesés óta a legalacsonyabb, és illeszkedik a 2022 második félévi 22 százalékos ugrás óta tartó lassuláshoz; a következő év január–júniusa között év/év alapon 4 százalékot várnak. A bérlők jövedelme nem követte a magas bázist, az Otthon Start egy részüket vásárlás felé terelte, a romló hozamok visszafogják a befektetőket, a rövid távú kiadás szigorítása pedig Budapesten növelheti a hosszú távú kínálatot. A használt lakások támogatott hitelkamata 3-ról 5 százalékra emelkedik, ami a keresletet az új lakások felé tolhatja. Az árindex jelentősége nőtt, mert a vagyonadónál alapesetben ezzel kell kalkulálni az ingatlanértékét; az Otthon Start kivezetése és a szigorúbb Wekerle Plusz Program is átformálja a hangulatot.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔