A Lumina szimuláció az univerzum első kétmilliárd évét modellezi
A Lumina nevű számítógépes szimuláció az univerzum első kétmilliárd évének fejlődését rekonstruálja egy mintegy 1,6 milliárd fényéves kozmikus térségben. Az MIT, a Harvard Egyetem és más intézmények kutatói által fejlesztett modell azt követi nyomon, hogyan alakultak ki az első csillagok és galaxisok, miként terjedt a fény a korai univerzumban, valamint hogyan ment végbe a hidrogén és a hélium reionizációja.
Az Ősrobbanás után az univerzum forró, ionizált plazma volt, majd körülbelül 380 ezer év elteltével az elektronok és az atommagok semleges atomokká egyesültek. Ekkor kezdődött a sötét korszak, amelyben még nem léteztek fényt kibocsátó csillagok és galaxisok. A sötét anyag gravitációs összehúzódása később olyan sűrű térségeket hozott létre, amelyekben megindulhatott a csillag- és galaxisformálódás. Az első csillagok ultraibolya sugárzása újra ionizálta a hidrogént, míg a hélium ionizációjában a szupermasszív fekete lyukak nagy energiájú sugárzása játszott fontos szerepet.
A Lumina a két reionizációs folyamatot egyetlen modellben képes vizsgálni. Az IllustrisTNG rendszer továbbfejlesztésével létrehozott szimuláció mintegy félbillió elemmel dolgozik, és a gravitáció mellett a csillagok és fekete lyukak sugárzásának terjedését is számolja. A korábbi modelleknél százszor nagyobb térfogatot és harmincszor jobb felbontást biztosító számításokat a Frontier szuperszámítógépen, több mint százezer processzormag és tizenötezer GPU felhasználásával végezték.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔