Tovább a PegaPollra
PEGAPOLL · HÍREK

Megtörtént-e egyáltalán a trójai háború Nolan Odüsszeia-filmje kapcsán

24.hu · 2026-11-07
🤖 AI-generált tartalom — A címet és az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette automatikusan, emberi szerkesztői átnézés nélkül.

Christopher Nolan közelgő Odüsszeia-filmje újra előtérbe hozta a kérdést, mennyire tekinthető történelmi ténynek a trójai háború. Paul Cartledge ókortörténész ehhez a vitához kapcsolódó, provokatív írásában azt vizsgálja, mennyire támaszkodhatunk Homéroszra. A kereszténység előtt a görögöknek nem volt a Bibliához hasonló szent könyvük; ehhez a Homérosz-gyűjtőfogalom állt a legközelebb, az Iliász és az Odüsszeia feltételezett szerzője és művei. A hexameteres eposzok a görög és az európai irodalom alapvető darabjai. Már az ókorban hevesen vitáztak Homérosz személyéről – hét város tartotta saját szülöttének –, születésének idejéről és közönségéről nincs perdöntő bizonyíték.

Az ókori görögök a Kr. u. 6. század óta polemizálnak a művekről. Úgy tartották, a trójai háborút Kr. e. 1194–1184 között vívták – ezt egyes modern kutatók is nagyjából elfogadják –, Homérosz pedig a Kr. e. 8. század vége felé élt. Szinte mindannyian egyetértettek abban, hogy mindkét eposz Homéroszhoz köthető, és a háború történelmileg hiteles. Cartledge szerint ezt a feltevést nyelvészeti, történelmi és régészeti kutatások fényében újra kell értelmezni. Az eposzokat mítosznak, nemzedékről nemzedékre öröklődő tradicionális történeteknek nevezték; rapszódoszok adták elő ünnepi versengéseken, akár több napon át. Homérosz elsősorban Akhilleuszra és Odüsszeuszra fókuszált: az Iliász Akhilleusz haragjáról szól, tetőpontja a Hektórral vívott párbaj; az Odüsszeia a címszereplő tízéves útját meséli Trójából Ithakába. Az előzmény: Parisz, a északnyugat-anatóliai Trója hercege elrabolja Helenét, Spárta királynéját, Menelaosz feleségét. Menelaosz fivérét, Agamemnónt, Mükéné királyát sereggyűjtésre bírja; a tízéves hadjárat Akhilleusz hősiességével és Odüsszeusz trójai falójával zárul. A Kr. e. 6. századi szicíliai–görög Sztészikhorosz szerint Helené valójában Egyiptomban vészelte át a háborút, Trójában csak eidolón, szellemkép szerepelt. A Kr. e. 5. századi Hérodotosz ebben egyetértett vele, és továbbvitte a kételyt: Helenét feltehetőleg el sem csábították, hanem önszántából távozott.

Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔
Forrás: 24.hu · innen ahirlevel.hu

Kapcsolódó hírek