A CERN 40 év után bizonyítékot talált egy 10 milliárdba egyszer előforduló részecske-szétomlásra
A CERN LHCb-kísérletének kutatói több mint negyven év után először mutattak be egyetlen kísérleten belül elegendő bizonyítékot a Bd → μ⁺μ⁻ bomlásra, amely a Standard Modell szerint nagyjából tízmilliárd szépségkvarkos szétomlásból egyszer következik be. Az eredményt cerni szemináriumon ismertették. A Bd részecske szépségkvarkot és down antiquarkot tartalmaz; a folyamatban a kvark–antikvark pár annihilálódik, energiájuk muon–antimuon párrá alakul. A muon az elektronhoz hasonló, de nehezebb. A mérés összhangban van a Standard Modellel, és szűkíti az LHC-ben közvetlenül nem előállítható, túl nehéz részecskékre vonatkozó lehetőségeket: a ritka „aranycsatornák” kvantumhatásokon keresztül érzékenyek lehetnek rejtett erők nyomaira. A rokon Bs → μ⁺μ⁻ bomlást 2015-ben az LHCb és a CMS közös elemzése igazolta (kb. három eset milliárd szépségrészecske-bomlásonként); a Bd ennél mintegy harmincszor ritkább, a 2018-ig terjedő adatok a korábbi Bd-jelet nem erősítették meg. A 2024-es detektorfejlesztés ötszörös adatgyűjtési rátát adott a 2010–2018-as időszakhoz képest; gépi tanulással választották ki a jelet. Marco Santimaria 19 fős nemzetközi csapatot vezetett. A 2024–2025-ös adatok 3,0 szigma, azaz bizonyíték szintű szignifikanciát adtak.