A 194 éves Jonathan teknős genomja új nyomokat ad a hosszú élet biológiájában
Jonathan óriásteknőst mintegy 194 évesnek tartják. Feltételezések szerint élete nagy részét a dél-atlanti Szent Ilona szigetén töltötte, ahová az 1800-as években került; korát egy 1882-es fénykép alapján becsülték, amelyen már kifejlett példányként látható. Körülbelül 180 kilogrammot nyom, szürkehályog miatt elveszítette a látását, de aktív maradt. A CNN szerint az óriásteknősök a leghosszabb életű szárazföldi állatok közé tartoznak, ő azonban még közöttük is rendkívüli.
A Science Advances-ben megjelent tanulmány teljes genomját és epigenomját vizsgálta, és 287 génváltozatot azonosított a sejtkárosodás elleni védelemhez. A cambridge-i Justin Gerlach társszerző szerint a lassú anyagcseréhez DNS-javítás és gyulladáscsökkentés társulhat; Jonathan idős korában is képes lehet megfelelően szabályozni génjei működését. Mitokondriumai meglepően jó állapotúak voltak. Jellemzőit az Aldabra-atoll (Seychelle-szigetek) fiatalabb óriásteknőseivel összevetve számos hasonlóságot találtak.
Stephen Clark vezető szerző szerint a következő lépés más aldabrai óriásteknősök vizsgálata. Olyan létező gyógyszereket keresnek, amelyek a mitokondriumok működését javíthatják, és amelyeket egy-két éven belül klinikai vizsgálatokban tesztelhetnének. A DNS-t fertőzésveszély miatt szájmintából nyerték, ez korlátozta a módszereket. Handan Melike Dönertaş szerint egyetlen állatból nem állapítható meg a rendkívüli élettartam oka; Vincent J. Lynch (Buffalói Egyetem) a számítások feltételezéseire figyelmeztetett, az eredmények megerősítésre szorulnak.