Rejtett levelek világítanak rá a La Pérouse-expedíció tragédiájára
Egy tizenkilencedik századi metszetes könyv lapjai között bukkantak rá a 18. század végén eltűnt La Pérouse-expedíció egyik tudósának eddig ismeretlen magánleveleire. A The Guardian szerint a dokumentumok becsült értéke 30–50 ezer euró; az elsüllyedt hajórajról eddig szinte csak száraz, tudományos beszámolók maradtak fenn. A leveleket Jean-André Mongez természettudós és kanonok írta Louise Victoire Le Cloustier-nek, egy normandiai nemesi családból származó férjes asszonynak. Benoît Derouineau árverező találta meg őket egy értékesítésre készített, egyébként átlagos kötetben. Ludovic Miran kéziratszakértő szerint burkolt szerelmes levelekként is olvashatók: Mongez-t megviselte a nő házassága, megbánást tanúsított, és ígérte, hogy jobb emberként tér vissza. Az intim sorok a hosszú expedíció pszichológiai terhét is megmutatják; a tudós beszámolt szélsőséges körülményekről és tragédiákról, köztük a szamoai incidensről, amelyben az Astrolabe kapitánya és tizenegy tengerész halt meg a helyiekkel vívott összecsapásban. Utolsó hazaküldött levelében azt írta, az út szomorú fordulatot vett, a csekély tudományos eredmény nem kárpótol a szenvedésért. Le Cloustier 1821-es haláláig nem tudta meg, mi lett Mongez-zsel; a papír kopása arra utal, hogy gyakran olvasta a leveleket, és rejtegette őket a férje elől. Az expedíciót Jean-François de Galaup de La Pérouse gróf vezette, XVI. Lajos indította 1785 augusztusában: a La Boussole és a L’Astrolabe 225 fős legénységgel és tudóscsoporttal hagyta el Brestet, James Cook felfedezéseit túlszárnyalva, gyarmati bázisokat keresve és a britek ausztráliai terjeszkedését ellenőrizve. Három éven át küldtek jelentéseket Alaszkából, Kaliforniából, Ázsiából és Kamcsatkáról. 1788 márciusában hagyták el a Botany-öblöt, ahonnan többé nem jött hír; La Pérouse csalódására hat nappal korábban Arthur Phillip Első Flottája már birtokba vette a területet. A kortársak számára a küldetés sorsa a korszak nagy rejtélye lett; a legenda szerint XVI. Lajos 1793 januárjában, a vérpadon is a felfedezők felől érdeklődött. Később kiderült, hogy a hajók feltehetően a Salamon-szigetektől keletre fekvő Vanikoro korallzátonyainál süllyedtek el viharban. A roncsok első darabjait 1826-ban találták meg, a hajók azonosságát 2005-ben igazolták.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔