Utódlási harc és belső konfliktusok gyengítik a 155 éves ügyészséget
Nagy Gábor Bálint 2025. június 10-én váltotta Polt Pétert a legfőbb ügyészi székben; elődje 2000–2006 és 2010–2025 között, több mint húsz évig vezette a vádhatóságot. Nagy július 22-én benyújtotta lemondását, hogy annak elfogadása esetén megbízatása augusztus 25-én szűnjön meg, és jelezze: az ügyészségnek meg kell őriznie függetlenségét, nem válhat politikai játszmák eszközévé. A lépésben szerepet játszhatott Magyar Péter folyamatos Orbán-bábozása és a hivatalvesztési eljárás kilátásba helyezése, a döntő ok azonban valószínűleg a szervezeten belüli, áthidalhatatlan törésvonal volt a legfőbb ügyész és más vezetők között. A feladatokat Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese vette át; Baka András augusztus 25-én fogadta hivatalában, hangsúlyozva a független, pártatlan működést, és azt, hogy alapos szakmai tájékozódás után tesz javaslatot. Baka augusztus végén kezdte a jelölést, pártokkal nem kívánt egyeztetni. Első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt szeptember 28-án az Országgyűlés nem választotta meg; hat nappal korábban Magyar Péter Facebookon közölte, hogy a Tisza-frakció egyhangúlag nem támogatja, és új jelöltet kért. Kifogásként merült fel, hogy testvére az aranykonvojügy gyanúsítottja, és állítólag a X. kerületi rendőrkapitányságon ukrán állampolgárok beutazási és tartózkodási tilalmával kapcsolatos ügyeket intézhetett; Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke hatalomátmentésnek minősítette, hogy a kabinetfőnök után az osztályvezető következne. Október 12-én Baka második jelöltként Fejes Pétert jelentette be: pártkötődése nincs, politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt, főügyészi megbízatása Polt Péter döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg. A 1960-ban született Fejes 39 év után tavaly ment nyugdíjba; az 1961-ben született Lajtár szolgálati viszonya december 5-én, a nyugdíjkorhatár betöltésekor törvény erejénél fogva megszűnik, bár a státusztörvény 34/A. §-a alapján 70 éves korig kérelmezhető a továbbfoglalkoztatás. A belső válság egyik súlyos jele, hogy Fürcht Pál június 8-án lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség éléről az aranykonvojüggyel kapcsolatos nézeteltérések miatt; szerinte a teljes feltárás akadályokba ütközött, és a korábbi politikai vezetés felelősségét is felvetette. A Legfőbb Ügyészség a vádakat visszautasította.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔