Mit tudnak a pénzügyekről az érettségi előtt álló fiatalok?
A magyar középiskolások jelentős része úgy érkezik meg a felnőttkor küszöbére, hogy a hétköznapi pénzügyi döntésekhez sem rendelkezik biztos alapokkal. A 2022-ben felvett, 15 évesek pénzügyi műveltségét vizsgáló PISA-eredményeket 2024-ben publikálták: Magyarország 492 pontot ért el, miközben Csehország 507, Ausztria és Lengyelország pedig egyaránt 506 pontot szerzett. A magyar diákok 5,3 százaléka még a legalapvetőbb szintet sem érte el, további 13 százalékuk pedig csak az első kompetenciaszintig jutott.
A tanulók 23,1 százaléka a második, 29,3 százaléka a harmadik szinten teljesített. A negyedik szintet 20,8, az ötödiket 8,6 százalékuk érte el, vagyis kevesebb mint harmaduk képes magabiztosan értelmezni például a kamatos kamatot, a hitelek hosszú távú költségeit vagy összetett pénzügyi döntések következményeit. A felmérés azt is megmutatta, hogy az önbizalom nem feltétlenül jár együtt a tudással: az OECD-ben a gyengén teljesítő diákok 64 százaléka mégis úgy vélte, jól bánik a pénzzel.
A pénzügyi ismereteket sokan otthon szerzik meg. Magyarországon a 15 évesek 88 százaléka havonta legalább egyszer beszél szüleivel arról, mire költene, 86 százalékuk az online vásárlásról, 83 százalékuk pedig a zsebpénz felhasználásáról is egyeztet. Akik rendszeresen beszélnek a kiadásokról, átlagosan 12 ponttal jobb eredményt értek el, miközben a teljesítménykülönbségek 18 százaléka összefügg a család társadalmi-gazdasági helyzetével. A nemzetközi példák alapján nincs egyetlen modell: Lengyelországban önálló tantárgy, Csehországban több tantárgyon átívelő téma, Ausztriában pedig már az óvodai nevelés része a pénzügyi tudatosság.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔