Kun Emma elmagyarázta, hogyan kutatják a neutrínókat a déli-sarki jégben
Kun Emma asztrofizikus a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában arról beszélt, hogyan segíthetnek a neutrínók az univerzum legnagyobb kérdéseinek megválaszolásában. A kutató 2020-ban csatlakozott a Francis Halzen belga–amerikai fizikus vezette együttműködéshez, de a Nobel-díjjal elismert tudóssal már 8–9 éve ismeri egymást. A kutatócsoport tagjai ugyanazokból az adatokból dolgoznak, de különböző projekteken keresik a választ az asztrofizika fontos problémáira.
Az IceCube Neutrino Observatory több ezer érzékelőt használ a Déli-sark jegébe telepítve, 1450 méteres mélységben. A neutrínók rendkívül kis tömegű elemi részecskék, amelyekből percenként több száz millió haladhat át a tenyerünkön anélkül, hogy érzékelnénk őket. Mivel alig lépnek kölcsönhatásba az anyaggal és a fénnyel, az univerzum távoli részeiből szinte változatlanul érkezhetnek meg.
Amikor egy neutrínó kivételesen nagy sebességgel frontálisan ütközik egy atommaggal, töltött részecskék keletkeznek. Ezek a jégben gyorsabban haladnak a fénynél, és kékes Cserenkov-felvillanást keltenek, amelyet az IceCube érzékelői rögzítenek. A sugárzásból a tudósok következtethetnek a neutrínók pályájára, ezáltal nagy tömegű fekete lyukak és aktív galaxismagok helyzetére is. A kutatás az ősrobbanás körülményeiről, valamint a Földön kívüli élet lehetőségéről is új információkat adhat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔