Az iratok szerint Kiss-Rigó Lászlónak mégis lehetett ügynökmúltja
A Nyitott Akták adatai alapján úgy tűnik, hogy Kiss-Rigó László szegedi püspöknek mégis lehetett ügynökmúltja, noha ezt évtizedeken át tagadta. A dokumentumok szerint Lawrence fedőnéven a BM III/III-1-a. egység ügynöke volt. Ez a belső elhárításhoz tartozott, amelynek feladata a rendszer ellenségeinek tekintett személyek és csoportok megfigyelése, illetve bomlasztása volt.
Kiss-Rigót 1989. június 30-án szervezték be, és egyházi vonalon foglalkoztatták. Az időpont azért is fontos, mert néhány hónappal később összeomlott a kommunista állampárti rendszer, az iratok azonban az állambiztonsági nyilvántartásban való szereplését és a hozzá kapcsolt fedőnevet is rögzítik. A nyilvánosságra hozott adatok ugyanakkor nem minden esetben jelentenek önmagukban teljes bizonyítékot, ezért az ügynöki tevékenység megítéléséhez a kapcsolódó dokumentumok tartalma is lényeges.
A megnyitott adatbázisban más ismert személyek neve is megjelenik, köztük Csurka Istváné, Martonyi Jánosé, Szita Károlyé, Kárpáti Györgyé és Vágó Istváné. A mágnesszalagok többnyire nyilvántartási adatokat tartalmaznak, nem pedig fényképeket, beszkennelt iratokat vagy ügynökjelentéseket, ezért önmagukban nem minden esetben alkalmasak egyértelmű következtetések levonására.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔